Növénytermesztési Csoport kutatási témái

Hormontermelő mikroalgák növényi növekedésre gyakorolt hatásának vizsgálata

Kiterjedt projekt keretében több éve vizsgáljuk különböző növények hormonális szabályozásának lehetőségeit. Kutatásaink elsősorban a burgonyára és a cukorrépára irányulnak, mivel a magjukért termesztett növényekétol jelentősen eltérő hormonális rendszerük, valamint különösen jól átjárható levélszerkezetük miatt a hormonális szabályozással kapcsolatos kutatásoknak egyedülállóan kedvező tesztnövényei. A termésképzési folyamatok befolyásolásához különböző mikroalga fajokat illetve azok preparátumait próbáljuk ki. Tevékenységünk fő célja mindkét növényfaj esetében a termésképződési folyamatok tudatos irányítása.

Új burgonyatermesztési lehetőségek vizsgálata

A hagyományos bakhátas művelési mód alkalmazása során nem sikerül minden esetben biztosítani a gumók normális növekedését biztosító talajfizikai állapotot, ráadásul a szekundér bakhát készítése is magában hordozza a pontatlan töltögetésből származó hiba lehetőségét. A vizsgálataink tárgyát képező ágyásos termesztéstechnológia mindkét, nagyon fontos gazdasági jelentőséggel bíró probléma kiküszöbölésére alkalmas. Több vizsgálati eredmény is bizonyítja, hogy a gumónövekedést biztosító kedvezőbb talajfizikai állapoton túl, az ágyásoknak a bakhátakét meghaladó keresztmetszeti felülete, valamint a szekunder bakhát készítés elmaradása kizárja a bakhátkészítési hibákból eredő problémákat, így az ágyásos művelésben jelentősen csökken a gumó zöldülés, valamint a gumósérülések lehetősége a szártalanítás és a betakarítás közben.

Lucernanemesítés, fajtafenntartás

A fenntartható fejlődés érdekében a mennyiségi termelés helyett a minőségi fejlődést kell előtérbe helyeznünk. Ennek értelmében olyan növénykultúrák nagyobb arányú termesztésére van szükség, amelyek biológiai értéke mind a humán felhasználás, mind az állatok takarmányozása során kihasználható.

A növényi eredetű "fehérje-éhség" fedezése érdekében több évtizede végzünk nemesítői tevékenységet a Kar más egységeivel karöltve, melynek eredménye többek között az államilag elismert Pilis és Eride lucernafajta is.

Vetésidő kísérletek

Nagy kihívás előtt áll az emberiség, mivel az élő természet és az ember közötti egyensúly visszaállítása sürgető feladat. Csökkenő termőterület mellett mennyiségileg többet, minőségileg jobbat kell termelni.

E célt szolgálhatja a vetésidő pontos meghatározása, amely több mint egy évtizede folyó kutatási témánk. Az eredmények elemzése során megállapíthatjuk, hogy 20-25 %-kal több termést érhetünk el, kedvezőbbek a jövedelmezőségi mutatók is. Jelentősége megmutatkozik a kukorica termesztése során is, mert a kedvező vetésidohöz tartozó alacsonyabb nedvességtartalom energia megtakarítást is jelent, így nem kis szerepet vállalhatunk a környezet minőségének megőrzésében.

Szennyvíziszap komposztálás

A szennyvíziszap sem humán-, sem növény-egészségügyi, sem talajtani szempontból nem juttatható ki nyers formában. Potenciálisan magas szennyező anyag tartalma mellett ugyanis koncentráltan tartalmazza mindazokat a mikrobiális szervezeteket, amelyeket a szennyvíz is tartalmazott. A szennyvíziszapot mégsem szabad egyértelműen a káros anyagok közé sorolnunk. Számos vizsgálat bizonyítja, hogy az iszap gazdag a növények számára fontos tápanyagokban és hasznos baktériumcsoportokban, melyek a talaj termékenységének fenntartásához és fokozásához nélkülözhetetlenek. A szennyvíziszapok mezőgazdasági elhelyezésének alapvető feltétele a járványhigiéniai veszélytelenség. Ennek egyik, költségtakarékos megvalósítási lehetősége a komposztálás, melynek kivitelezési módjait folyamatosan vizsgáljuk.

Levelezős konzultációs hétvége 2017. november 17. - 2017. november 18.
Nyugdíjas Találkozó 2017. november 21. 15:00 - 20:00