Növényvédelmi előrejelzések - 2025. május 14.

A búzákra már legföljebb csak a fuzáriózis jelenthet nagyobb veszélyt

Szekszárd környékén áprilisban mindössze 5 csapadékos nap volt, az esőből mégis átlag körüli mennyiség hullott. A május eddig inkább száraznak és meglehetősen hűvösnek tűnik. A hónap eleji 20-21 °C-os napi átlagokról a hőmérséklet 8-9 °C-kal visszaesett, és jelentős melegedés egyelőre nincs kilátásban, mint ahogy kiterjedt esőzés sem.

Búzabetegségek: Az őszi búza kalászol, a korai fajták kezdenek virágozni. A Dél-Dunántúlon még a legfogékonyabb fajtákban is csak elvétve fordulnak elő a rozsdák, a lisztharmat-fertőzöttség elenyésző, legföljebb mérsékelt szintű. A szeptóriás levélfoltosság szinte teljesen „eltűnt”, a pirenofórás foltosság konídiumos fertőzésből eredő tünetei most kezdenek szórványosan megjelenni. Úgy néz ki, a levélbetegségek közül az idén legföljebb a vörösrozsda (1. kép) okozhat hektáronként jelentősebb (0,5 t/ha-t meghaladó) termésveszteséget, de csakis a kifejezetten fogékony fajtákban (az összes fajtának kb. 10%-a). Az időjárás pillanatnyilag nem igazán kedvező számára, „várja” a fölmelegedést. A Kisalföldön ugyanakkor intenzíven terjed a vörös- sőt a sárgarozsda (2. kép) is, helyenként súlyos a lisztharmat-fertőzöttség. Védekezés nélkül a termésveszteség talán a hektáronkénti 1 tonnát is meghaladhatja a legveszélyeztetettebb termőhelyeken.

 

20250520_vorosrozsda_1.jpg

1. kép. A vörösrozsda a Dél-Dunántúlon csak szórványosan („minigócok”) észlelhető a korán vetett, fogékony fajtájú, eddig nem permetezett búzaföldeken (Szekszárd, 2025. április 28.).

20250520_sargarozsda_2.jpg

2. kép. A Kisalföldön a sárgarozsda is jelen van, és egyelőre intenzíven terjed (Mosonmagyaróvár, 2025. május 4.).

A kalászfuzáriózis kialakulásához egyelőre nem kedvez az időjárás. Járványkitörésre olyankor kell számítani, amikor a búza kalászolása és tejesérése között – legfőképpen a virágzás idején – sok csapadék hullik, magas a páratartalom, és nem túl alacsony a hőmérséklet. Különösen hajlamosítók azok az évek, amikor ilyentájt „betéved” néhány mediterrán ciklon. Most nem úgy néz ki, hogy ilyen idő lesz, persze, előfordulhat meglepetés.

Árpabetegségek: Az őszi árpa már javában virágzik, a betegségnyomás lényegesen nagyobb, mint a búzában.  A foltbetegségek közül leginkább a hálózatos levélfoltosság veszélyeztet, a ramuláriás betegség gyors terjedésére  a tenyészidő vége felé lehet számítani abban az esetben, ha május második fele legalább átlagosan csapadékos lesz. Kritikus helyeken és fajtákban az árpaállományok szinte porzanak a lisztharmattól. A betegség tipikus tünetei mellett gyakoriak – és sok esetben megtévesztők – az ún. hiperszenzitív reakció tünetei is, amikor nincs penészgyep, csak barna foltok vannak a leveleken (3. kép).  Megindult a törperozsdát okozó gomba fölszaporodása is.

20250520_hipervalasz_3.jpg

3. kép. Lisztharmatfertőzésre adott hiperszenzitív reakció tünetei árpalevélen (Szekszárd, 2025. május 10.).

Védekezés: A búza lombvédelmét elsősorban a rozsdafogékony fajtájú állományokban kell minél előbb elvégezni. A Kisalföldön a sárga- és vörösrozsda, a Dél-Dunántúlon inkább csak az utóbbi elhárítására kell összpontosítani. A mérsékelten fogékony és ellenálló fajták esetében megvárhatjuk a védekezéssel a teljes virágzást, amikor a kalászfuzáriózis elleni (mikotoxinszintet minimalizáló) védekezés időpontja optimális. A rozsdákra és a fuzáriózisra se fogékony búzafajtákat nem szükséges fungiciddel permetezni.

Az őszi árpa esetében a továbbiakban már legföljebb csak a kalászfuzáriózis és a ramuláriás levélfoltosság és esetleg a rozsda ellen védekezhetünk eredményesen. A lisztharmat és a hálózatos levélfoltosság sikeres leküzdéséről ilyenkor már lekéstünk.

Ahol nagyon megdőlt az árpa Védekezés: A búza lombvédelmét elsősorban a rozsdafogékony fajtájú állományokban kell minél előbb elvégezni. A Kisalföldön a sárga- és vörösrozsda, a Dél-Dunántúlon inkább csak az utóbbi elhárítására kell összpontosítani. A mérsékelten fogékony és ellenálló fajták esetében megvárhatjuk a védekezéssel a teljes virágzást, amikor a kalászfuzáriózis elleni (mikotoxinszintet minimalizáló) védekezés időpontja optimális. A rozsdákra és a fuzáriózisra se fogékony búzafajtákat nem szükséges fungiciddel permetezni.

Az őszi árpa esetében a továbbiakban már legföljebb csak a kalászfuzáriózis és a ramuláriás levélfoltosság és esetleg a rozsda ellen védekezhetünk eredményesen. A lisztharmat és a hálózatos levélfoltosság sikeres leküzdéséről ilyenkor már lekéstünk.

Ahol nagyon megdőlt az árpa (4. kép) vagy a búza, ott eleve nincs túl sok értelme a gombaölő szeres védekezésnek. A korán megdőlt táblákon igen jelentős (hektáronként több tonna) lehet a termésveszteség.
 

20250520_megdoltarpa_4.jpg

4. kép. Teljesen ledőlt árpaállomány (Bátaszék, 2025. május 9.).

Letölthető PDF formátum

Nincs megjelenítendő esemény!