Növényvédelmi előrejelzések - 2025. június 4.
Kórtanilag nem nehéz az idei év a búza-és árpatermesztők számára
A május szárazabb és jóval hűvösebb volt az átlagosnál, júniustól azonban, minden átmenet nélkül beköszöntött a kánikula. Az őszi árpa lassan beérik, a korai búzáknak még kb. 2-3 hete, a késeieknek talán egy hónapja is van a teljes beérésig. Persze, ha még sokáig marad ez a forróság, az a növények élettartamát – különösen a kései fajtájúakét – jelentősen megrövidítheti.
Búzabetegségek: A kori búzafajták a tejesérés elejéhez érkeztek, a késeiek még virágoznak. A lisztharmat itt-ott megjelent a növények zászlóslevelén (1. kép) és kalászain, illetve a kalászok szálkáin, de ennek már nincs különösebb jelentősége. Az ún. foltbetegségek közül a szeptóriás levélfoltosság terjedése megállt, a betegségnek számottevő károsítása csak az extrém módon párás mikroklímájú búzaterületeken (pl. árterek) fordul elő. A pirenofórás (fahéjbarna) levélfoltosság tünetei a váltógazdálkodásos búzaterületeken most kezdenek megszaporodni (2. kép). Jelentős kártétele ennek a betegségnek sem várható. A rozsdák közül a vörösrozsda előfordulása gyakoribb, a fogékony fajtákban mérsékelt–közepes károsítása lehetséges (3. kép). A hűvös május nem igazán kedvezett neki, a jelenlegi „kánikula” már inkább a kedvére lenne, ha most meg a nedvességben nem szenvedne hiányt. A sárgarozsda a Kisalföld északi részén a fogékony fajtákat jelentősen károsíthatja, a Dunántúl déli részén inkább csak véletlenszerűen találkozhatunk vele (4. kép). Úgy tűnik, a kalászfuzáriózis sem okoz (okozott) jelentős fertőzést, a termény magas mikotoxinszintjétől legföljebb a szélsőségesen párás mikroklímájú búzaterületeken lehet tartani.
Növényvédelmi előrejelzések - 2025. május 14.
A búzákra már legföljebb csak a fuzáriózis jelenthet nagyobb veszélyt
Szekszárd környékén áprilisban mindössze 5 csapadékos nap volt, az esőből mégis átlag körüli mennyiség hullott. A május eddig inkább száraznak és meglehetősen hűvösnek tűnik. A hónap eleji 20-21 °C-os napi átlagokról a hőmérséklet 8-9 °C-kal visszaesett, és jelentős melegedés egyelőre nincs kilátásban, mint ahogy kiterjedt esőzés sem.
Búzabetegségek: Az őszi búza kalászol, a korai fajták kezdenek virágozni. A Dél-Dunántúlon még a legfogékonyabb fajtákban is csak elvétve fordulnak elő a rozsdák, a lisztharmat-fertőzöttség elenyésző, legföljebb mérsékelt szintű. A szeptóriás levélfoltosság szinte teljesen „eltűnt”, a pirenofórás foltosság konídiumos fertőzésből eredő tünetei most kezdenek szórványosan megjelenni. Úgy néz ki, a levélbetegségek közül az idén legföljebb a vörösrozsda (1. kép) okozhat hektáronként jelentősebb (0,5 t/ha-t meghaladó) termésveszteséget, de csakis a kifejezetten fogékony fajtákban (az összes fajtának kb. 10%-a). Az időjárás pillanatnyilag nem igazán kedvező számára, „várja” a fölmelegedést. A Kisalföldön ugyanakkor intenzíven terjed a vörös- sőt a sárgarozsda (2. kép) is, helyenként súlyos a lisztharmat-fertőzöttség. Védekezés nélkül a termésveszteség talán a hektáronkénti 1 tonnát is meghaladhatja a legveszélyeztetettebb termőhelyeken.
Növényvédelmi előrejelzések - 2025. április 26.
Április első felében szünetelt a fertőzés
Az április hónap első fele abszolút száraz és eleinte meglehetősen hűvös volt, egyes napokon fagyott is. Csak 11-étől kezdett jelentősebben emelkedni a hőmérséklet, és 15-én érkezett meg a csapadék. Ez az időjárás nem kedvezett a kalászosok gombakórokozóinak (még a lisztharmatgombának se), így április 14-éig mindenféle fertőzés szünetelt. Közben a növények intenzíven fejlődtek, ezért a fertőzöttségük szintje, ami egyébként sem volt számottevő, tovább mérséklődött. A búzák szinte tünetmentesek, az árpáknak az alsóbb levelein maradtak a foltbetegségek tünetei.
Búzabetegségek: Az őszi búza zászlóslevele megjelent, helyenként már ki is terült. Az állományok alapvetően egészségesek, a vörösrozsda még nem ütötte föl a fejét, vagy legföljebb észlelési szinten fordul elő bennük, a lisztharmat is többnyire csak elvétve mutatkozik. A szeptória nem tudott továbbterjedni, a legalsó leveleken maradt, amelyek lassan elszáradnak. A fahéjbarna (pirenofórás) levélfoltosság tüneteinek megjelenése kalászoláskor várható. Ennek a betegségnek a károsítása az utóbbi években mérséklődött, jelentős kárt csak búza-monokultúrákban okozott.
A továbbiakban arra lehet számítani, hogy a lisztharmat – lokális megbetegedésektől eltekintve – az idén se lesz jelentős kátételi tényező, mivel az intenzív fertőzésének lehetősége a lombozat teljes kifejlődését követően hamarosan megszűnik. Intenzív lisztharmat-fertőzöttséget a Dél-Dunántúlon csak szórványosan lehet észlelni a Kisalföld egyes területein azonban a betegségnek száron és levélzeten is jól látható tünetei alakultak ki (1. és 2. kép). A szeptóriás levélfoltosság jelentős föllépésétől se kell már tartani, és valószínűleg a sárgarozsdára is ez a sors vár (tünetei a fogékony búzafajtákban és tritikáléban sem észlelhetőek egyelőre).
Növényvédelmi előrejelzések - 2025. április 7.
A kalászosok gombakórokozói rosszul teleltek
Az idei tél alapvetően enyhe volt, ám az utóbbi teleknél azért keményebb, különösen a február mutatta meg zordabb arcát: hőmérséklete alatta maradt a sokéves átlagnak. Mivel november elejétől február végéig jelentősebb fölmelegedés nem következett be, a vegetáció állt, a gombák fertőzése szünetelt. A március időjárása melegebb és csapadékosabb volt a szokásosnál. Március 10-e és 29-e között számos fertőzési helyzet adódott a rozsdagombák és egyes levélfoltosságok kórokozói számára. Az április eleji időjárás ellenben száraz és igen hűvös, egyelőre nem kedvez a gombák további terjedésének.
Búzabetegségek: Az őszi búza nagyjából a bokrosodás végi–egy szárcsomós fejlettségnél tart. A fertőzőanyag hiánya miatt a vörös- és sárgarozsdának tünetei egyelőre nem mutatkoznak, a lisztharmat telepei csak szórványosan fordulnak elő, a szeptóriafertőzöttség is csak töredéke annak, ami ilyentájt lenni szokott. Egyedül a pirenofórás (fahéjbarna) levélfoltosság veszélyezteti jelentősen az állományokat, de csakis a monokultúrákban (a Dunántúlon ezek nem gyakoriak, a búza vetésterületének csak egy jelentéktelen hányadán fordulnak elő), váltógazdálkodásos területeken a növények még fertőzés- és tünetmentesek.